fbpx

Miután több tagunk is felvetette kérdésként, hogy a NESZE mint szakszervezet mit tesz az úgynevezett „bérharc” mezején úgy döntöttünk, nemrég megjelent, véleményalkotásról szóló cikkünkben írt álláspontunkat fenntartva röviden összefoglaljuk a NESZE álláspontját. Először is, szerintünk az egyik legnagyobb probléma, hogy a minimálbérre vagy alacsony bérre bejelentés mellett a dolgozók zömét zsebbe fizetik. Ez nagyfokú bizonytalanságot okoz, hiszen az illegálisan kifizetett bér egyrészt nem követelhető a dolgozó által, másrészt így cinkossá válnak a munkáltatóval adócsalásban, amit akár szabadságvesztéssel is büntethetnek. Ez a bér nincs szabályozva, gyakorlatilag a „főnök” kényén-kedvén múlik, hogy mennyi és mikor kerül kifizetésre, már ha egyáltalán kifizetik. Ha nem fizetik ki, akkor sem lehet jogszerű eljárásban követelni. Tisztában vagyunk azzal, hogy sok esetben a munkavállalónak nincs választása, de tagjainknak felhívjuk a figyelmét, hogy egy egyszerű módszerrel, mégpedig a „feketén” kapott bér adózáskori bevallásával és leadózásával saját adózási kötelességeit letudhatja. A nagyobbik gond akkor kezdődik, hogy a maradékból el kell tartania magát és sok esetben a családot is. Mégis, mi az egyenes út elvén azt tanácsoljuk, hogy törekedjen arra, hogy csak legális, bejelentett és bevallott bére legyen. Ebben természetesen segítséget is nyújtunk, a NESZE könyvelője elkészíti az adóbevallását azoknak a tagjainknak, akik e szolgáltatásunkat igénybe kívánják venni. Ezzel egyben azt is biztosítjuk, hogy a szakszervezeti tagság nem kerül a munkáltató tudomására, hiszen akinek a munkáltatója csinálja az adóbevallását, annak a szakszervezeti tagdíjról szóló igazolást a munkáltatónak kell odaadnia. Mindent összevetve úgy érezzük, már akkor is sokat értünk el, ha mindenkinek kifizetik azt a pénzt, amiért megdolgozott, megfizetik ki nem vett szabadságát, túlóráit, mindezt szabályosan bevallják, őt magát pedig teljes munkaidőre jelentik be, ha ténylegesen abban is dolgozik. Miután ezt minden egyes tagunknál elértük, akkor tekinthetünk távolabbra, törekedhetünk béremelés kiharcolására tagjainknak. Ezután, ha elég nagy lesz a tagságunk, végső célként a heti fizetés visszaállítását és így a tizenharmadik havi fizetés visszanyerését törekszünk elérni. Hogy miért? Azért, mert a amikor 1905. decemberében hazánkban (is) átálltak a havi fizetésre, azért vezették be a 13. havi fizetést, hogy a dolgozók ne kapjanak kevesebbet. Mikor ugyanis hetente kaptak fizetést, akkor 52-szer kaptak heti fizetést, mert annyi hét van egy évben. Ha ezt elosztjuk azzal, hogy hány hét van egy hónapban (4) akkor [52/4=13] 13 alkalmat kapunk. Amikor tehát a 13. havi bért megszüntették, elvették amit több mint 100 éve a munkások maguknak megvédtek. A 13. havi bér nem extra juttatás (volt), hanem a heti bérfizetés megszüntetéséért játó kompenzáció. Szeretnénk, ha a rendszer visszaállna alapállapotba, ezért törekszünk a munkáltatókat rábírni, hogy vagy hetibért fizessenek vagy adjanak 13. havi bért is. A hetibérrel véleményünk szerint kisebb szükség lenne a hitelfelvételre és kevesebb pénzzel is gyorsabban pörögne a gazdaság, ami végső soron mindenkinek jó. Kivéve talán a bankokat.