fbpx

Kérlek engedjétek meg, hogy egy olyan emberről emlékezzek meg, aki nagyon sokat tett azért, hogy a NESZE Jogsegélyszolgálata létrejöjjön. Szekeres József Harkányban élt nyugdíjasként feleségével egy faluvégi házban, nem volt politikai hatalom a kezében, nem volt vagyonos sem, mégis a nagyon gazdag emberek közé tartozott, mert volt neki egy hatalmas szíve. Szekeres József szívesen segített annak, aki rászorult. Így történhetett, hogy egy levelezős egyetemi joghallgatót, akinek a tandíj kifizetése és a Pécsre utazgatás után már annyi pénze sem maradt, hogy a levelezős összevonások idejére szállást és kosztot szerezzen, rendszeresen vendégül látott, szállást és ételt adott neki, nem kérve cserébe semmit. S azokon az estéken, amikor a diák az asztalánál ült, sokat beszélgettek emberi sorsokról, a szegénységről, arról, hogyan lehetne ezt a világot jobbá tenni. Ő már sajnos nem tudhatta meg, hogy egykori vendége ma már a NESZE Jogsegélyszolgálatának a vezetője, s az ő tanácsait megfogadva munkálkodik azon, hogy a dolgozó embereknek legyen mit ennie. Szekeres József 2013. április 30-án örökre lehunyta a szemét, s május 10-én 11 órakor örök nyugalomra helyezték. Nyugodjon békében, családja pedig legyen büszke rá, mert számtalan ember lehet hálás neki azért, amit tett. Akkor és ott ő nem is sejthette, hogy mekkora cselekedetet visz véghez, csak azt tette, amit a szíve és jóérzése diktált, legyen ez példa mindannyiunk számára.