Semmis-e egy devizahitel-szerződés attól, hogy a folyósítás során alkalmazott átváltási árfolyamot nem a szerződés határozta meg, csak később közölték a hiteladóssal? Ezzel a témával foglalkozott az Európai Bíróság és mai ítéletében arra jutott, hogy a végső választ a magyar bíróságnak kell megadnia a konkrét ügy kapcsán.

Az Európai Bíróság közleménye szerint a bíróság mai ítéletében pontosította, hogy a devizahitelszerződés alapján forintban folyósított összegre alkalmazandó átváltási árfolyam a hiteladóssal csupán a szerződés megkötését követően történő közlésének mikor kell elvezetnie a szerződés semmisségének megállapításához

A Budai Központi Kerületi Bíróság a devizahitelezés kérdéskörével kapcsolatban arról kérte ki az Európai Bíróság véleményét, hogy a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel1 ellentétes-e egy olyan szerződési feltétel, amely alapján a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem magában a devizahitelszerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg, amelyet az adós nem írt alá. Az említett magyar bíróság közvetetten a Kúria a devizahitelezés tárgyában született 1/2016-os jogegységi határozatának az irányelvvel való összhangját is meg kívánja vizsgáltatni a Bírósággal, mivel úgy véli, hogy e jogegységi határozat az uniós jogszabály szellemével ellentétes módon zöld utat adott a vitatott szerződési feltétel alkalmazásának.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó szerződési feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát határozza meg, ami annyit jelent, hogy az irányelv értelmében e feltétel tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, ha azt világosan és érthetően fogalmazták meg (az ítélet 30-31. pontjai). Azt, hogy ez így történt-e, a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell megvizsgálnia (35).

Amennyiben a magyar bíróság arra a kivetkeztetésre jutna, hogy a kérdéses feltétel nem került világosan és érthetően megfogalmazásra, úgy sor kerülhet annak megvizsgálására, hogy e feltétel tisztességtelen-e, azaz, hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő a hiteladós fogyasztó kárára (37-38). Ennek megvizsgálása szintén a Budai Központi Kerületi Bíróság feladata.

Abban az esetben, ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy e feltétel az irányelv értelmében nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ugyanakkor a 1 A 93/13/EGK irányelv. szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha e feltétel kihagyásával is teljesíthető (41). Ennek értékelését is a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell elvégeznie.

Következésképpen a 1/2016-os jogegységi határozatban megjelenő azon magyar szabályozás, amely nem minősíti semmisnek a jelen ügy tárgyát képező szerződési feltételt tartalmazó devizahitelszerződéseket, csak akkor lenne összeegyeztethetetlen az irányelvvel, ha

  • e feltételt nem fogalmazták meg világosan és érthetően, és
  • e feltétel tisztességtelensége megállapításra kerül, és
  • a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető (44).

Forrás: portfolio.hu