fbpx

Bomba jó lehetőségnek festenek le egy amerikai üzletet, amihez magyar befektetőket toboroznak. 1-2 millió dollárt kellene összedobni a fejlesztésekhez, a hozam az ígéret szerint több tízszeres. Olvasónk pénzlehúzásra gyanakodik, még akkor is, ha a pénzbefizetésre kapacitáló levelekben ismert magyar műsorvezetők, színészek, sportolók is szerepelnek, mint részvényesek.  Az MNB-nek szemet szúrt az engedély nélküli részvényértékesítés, megtiltotta. De ez nem tántorította el az ötletgazdát, szerinte még nem lejátszott a meccs.

Egy extelevíziós műsorvezető arra buzdította olvasónkat még decemberben, hogy legyen ő is részvényese egy amerikai székhelyű, magyar alapítású startup cégnek, amelynél rövid időn belül több tízszeres cégértéknövekedés várható. Vízy András nem titkolta, ő maga is részvényes, és remek lehetőségnek találja az üzletet, akárcsak a többi, szintén részvényes híresség, köztük a színész Anger Zsolt és Sasvári Sándor, a humorista Aradi Tibor és Aranyosi Péter, az énekes Vastag Csaba, az olimpiai bajnok Fábián László, vagy éppen Kánya Kata és Árpa Attila. Olvasónknak kicsit hízelgett, hogy ilyen illusztris társaságba invitálják.

Minimum 72 ezer forintos vásárlásra, előfinanszírozásra kapacitálta a levél, számos linket megadva (információk, üzleti terv, terjeszkedési modell, stb.). De a linkek és a hírességek sem enyhítették kétségeit.

Több tízszeres hozam? Ugyan! Úgy érezte, hogy őt bizony csak jól le akarják húzni.  

Megkerestük Vízy Andrást is, többek között kíváncsiak voltunk, mennyi jutalékot kap a népszerűsítésért. Kiderült, hogy egyedi megállapodást kötöttek vele, és titoktartási kötelezettsége van. Közben átböngésztük a netes infókat, így tudtuk meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi, magánszemélyre (J. László) vonatkozó eltiltása és bírsága is kapcsolódik az ügyhöz.  

De mi ez az amerikai részvényesdi, hogy kerülnek a képbe celebek, honnan lesz a több tízszeres hozam,  és miért avatkozott közbe az MNB?

Magyar kedvezménykártya, amerikai nyitás

Kiderült, hogy az amerikai részvénytársasággal, a Benefit Barcode Inc.-vel tervezett globális piacnyitás a magyar EDC-kedvezménykártyára épülne, ami már jó pár éve a piacon van.

Az EDC-modell három fő szereplője

A kártyabirtokosok kedvezményt kaphatnak az üzletekben. Erre átlagos 11,4 százalékot írnak, illetve évi 250 ezer forintos megtakarítást emlegetnek. Mondjuk utóbbi eléréséhez elég sokat kell költeni. A kibocsátók (köztük ismert szakmai és érdekképviseleti szervezetek neve is feltűnik) jutalékot kapnak a kártyával megtámogatott vásárlások után, illetve kártyáik értékesítése után. Viszont kártyadíjat kell fizetniük. A partnerek (üzletek, szolgáltatók) adják az állandó kedvezményeket (a drágább kártyákkal rendelkező prémium ügyfélkört másfélszeres, kétszeres kedvezménnyel lehet csak becserkészni), és ha kiemelésre vágynak, minimum 3 százalékos forgalomszervezési jutalékot fizetnek. Nekik az lehet előnyös, ha vevőszámuk jelentősen megemelkedik, így megnő a forgalmuk.

A Benefit Barcode Inc. többségi tulajdonosa, Jáger László, az Euro Discount Club alapítója pedig oldalukon azt hangsúlyozza, hogy nem MLM-ről van szó, lapunknak pedig leszögezte, az amerikai cég nem offshore, hanem onshore, mivel elsősorban pont az amerikai piacon szeretne szolgáltatni (a szabadalmi igényt is az USA-ra nyújtotta be). Azt is mondta érdeklődésünkre, hogy a 18 éves magyar cég tavaly és tavalyelőtt is nyereséges volt, szerepel a köztartozásmentes adózók adatbázisában is. De mint utánanéztünk, számos felszámolt cég van a vállalkozó és a kártyák környékén.

Hírességekre építenének

Kiindulópont tehát a majdnem 20 éve működő, ismert magyar kedvezménykártya-rendszer, az EDC, amely kilépne a határokon, és globális terjeszkedést tervez, valamint újításokat is.

Dióhéjban az az ötlet, hogy magyarországi és nemzetközi hírességek bevonásával megvásárolható rajongói kedvezménykártyákat bocsátanak ki, továbbá appok segítségével saját, illetve hírességekkel közös fotókat tartalmazó kedvezménykártyák készítését teszik lehetővé – derül ki a tulajdonos-ötletgazda nemrégiben adott interjújából. Mindezt az amerikai cég, a Benefit Barcode Inc. bevonásával tervezik.

1-2 millió dollár kellene

A globális nyitás is a pénzről szól, lásd több tízszeres megtérülés, illetve a terjeszkedéshez szükséges fejlesztésekre az 1-2 millió dollár, amit össze kellene dobni. Azért 1-2 millió, mert a 10 millió dollárra értékelt cég 10-20 százalékát kínálják fel megvásárlásra. 1 millió dollár kell a szükséges fejlesztésekre. De mivel nem szűkítenék le ennyire a befektetési lehetőséget, így 2 millió dollárnyi részvény kerülhet azon új tulajdonosokhoz a társaságban, akik fantáziát látnak benne – vezette le Jáger László.

Az a terv, hogy a cég értékét 100 millió dollárra növelik pár éven belül. Ami elég hihetetlennek tűnik, de a projekt gazdái meg vannak győződve arról, hogy a globális terjeszkedés révén ez a cél elérhető.

Az idén őszre tervezett nemzetközi piacnyitás után jövő év végére 10 milliós globális felhasználói kört szeretnének elérni. Ügyfelenként körülbelül 3 dollárt fognak keresni a kártyák eladásán, így 30 millió dolláros profitra számítanak. Vagyis elérhető 2021-re a 100 millió dolláros cégérték, és teljesíthető az ígért megtízszereződés a cég új tulajdonosai felé – magyarázta optimistán Jáger.

Mindenki döntse el, hogy ennek van-e realitása

– tette hozzá.

Volt egyébként már olyan ígéretük, amit nem sikerült teljesíteni, de javukra írható, hogy ezt nem titkolják: tavaly év végére 5 ezer hazai elfogadóhelyre és 2-3 millió felhasználóra számítottak, ehelyett bő 1200 elfogadóhely és 1 millió felhasználó teljesült.

Az MNB megtiltotta

A fejlesztésekhez szükséges összeget első körben részvényértékesítéssel próbálta Jáger előteremteni. A Magyar Nemzeti Bank azonban a fejére koppintott – először 2016 októberében tiltotta meg ideiglenesen a részvényértékesítést, majd tavaly augusztusban véglegesen is, valamint 5 millió forint bírságot szabtak ki J. László magánszemélyre. Az MNB azért tett így, mert a részvényértékesítés engedélyköteles tevékenység. Márpedig Jágernek nincs MNB-s engedélye.

Azóta átálltak közösségi finanszírozásra: aki beszáll pénzzel, az tulajdonképpen az EDC diszkontszolgáltatását (Euro Discount Club logóhasználat) vásárolja meg. De azért a részvények is képben maradtak: Jágertől részvényt kap ajándékba, aki szolgáltatásvásárlásával előfinanszíroz. Az is kaphat részvényt, vagy – a számlaképesek – készpénzt, aki ismeretségi körében megtekintésre ajánlja a cég üzleti tervét, tudtuk meg tőle. Az általa megvásárolt logókeretet pedig akár saját arculatú kártyák kibocsátására használhatja fel az EDC rendszerében.

Forrás: EDC

Motiválónak szánt részvény

Kíváncsiak voltunk, végül hogyan fog összejönni a fejlesztéshez szükséges tőke. Hiszen első körben Jáger „csak” részvényt adott (értékesített) a finanszírozóknak. Az MNB határozata miatt azonban kénytelen volt módosítani, így jelenleg a diszkont szolgáltatási csomagot kínálják az előfinanszírozóknak, plusz Jáger László az amerikai cég részvényeit adja ajándékba.

Ezek szerint a diszkont magyar csomag akkora árréssel dolgozik, annyi a nyeresége, hogy az fedezi a szolgáltatás költségeit, plusz a fejlesztésekhez szükséges összeget is?

– tettük fel a kérdést. Jáger László megerősítette, hogy így van, mivel a kedvezményadók körét már korábban kiépítették. Már csak azt nem értettük, akkor minek kellett egyáltalán a részvény? Jáger szerint a részvényajándék van annyira motiváló, hogy emiatt kelendőbb lesz a szolgáltatási csomag, előre is bevásárolnak a kártyakibocsátók, így a korábbinál jóval nagyobb bevétel lehet.

Az oldalukon az is látható egyébként, hogy a részvények szűk 43 százaléka már az új tulajdonosok birtokában van. Jáger azt mondta, ki is választották a fejlesztőcéget (amely szintén részvényes), és megbízták a munka elvégzésével.

Az amerikai cégben hívő új részvényesek mind magyarok, közöttük számos ismert név fedezhető fel (ezekre az agitáló e-mailekben is hivatkoznak). Sőt, vannak már olyan magyar hírességek, akik kibocsátották saját rajongói kedvezménykártyájukat, amelyeket 3-80 ezer forintos áron lehet megvenni. Hogy csak néhány nevet említsünk, többek között Gáspár Győző, Karda Bea, Gáspár Laci, Bíró Ica, Kiszel Tünde, Sasvári Sándor és Zalatnay Sarolta kártyáiból lehet válogatni.

Még nem lejátszott meccs

Jáger László az első, még ideiglenes MNB-s tiltást azért hagyta figyelmen kívül, mert szerinte és ügyvédei szerint azzal, hogy eladta a tulajdonának egy részét, nem történt jogosulatlan betétgyűjtés. Továbbra sem gondolják úgy, hogy az MNB jó döntést hozott, de az üzletember a határozat átvételekor azért abbahagyta a részvényértékesítést. A bíróságon pedig megtámadta az MNB-s tiltást, és az 5 millió forintos bírságot sem fizette be. Szerinte még korántsem dőlt el, hogy kinek van igaza. Egy dolgot bán, hogy visszavásárlási garanciával hirdette meg a részvényeket, amíg az értékesítés folyt, mivel – alaposabb tájékozódása után – már úgy látja, hogy ezt a magyar törvények nem teszik lehetővé.

Az MNB csak a konstrukció pontos ismeretében tudja megítélni, hogy amit most csinál az EDC, illetve Jáger (előfinanszírozás + ajándékrészvény), illetve hogy a jelenlegi tevékenység felveti-e a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás, közvetítés gyanúját, illetve megfelel-e az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályoknak, avagy nem – írták megkeresésünkre. Hozzátették: az I. fokú per folyamatban van. És mivel Jáger László nem kezdeményezte a bíróságtól a per időszakára az 5 milliós bírság felfüggesztését,

így az MNB elrendeli az összeg behajtását a NAV-nál.

A jegybanki felügyelet utoljára január 12-én adott ki az ügyben közleményt. Ebben azt írják, hogy az MNB fellép a tiltásuk ellenére tovább működő jogosulatlan szolgáltatókkal szemben. Haladéktalanul tájékoztatják a nyomozó hatóságokat, és szükség esetén újabb piacfelügyeleti vizsgálatot indítanak, például J. László magánszemélynél.

Forrás: 24.hu