A végrehajtási eljárásegyik alapvető lépése az, hogy az adóst úgy kényszerítik rendszeres fizetésre, hogy a jövedelmének egy részét nem kapja meg, hanem közvetlenül a végrehajtónak vagy a jogosultnak juttatják. Milyen jövedelmek esetén lehetséges ez, és milyen mértékben?

A végrehajtónak jogosultsága van arra, hogy a rendszeres jövedelemből ún. letiltást adjon ki. Gyakorlatilag utasítja a munkáltatót, a nyugdíjfolyósítót, és azokat a szerveket, melyek olyan juttatásokat adnak, amik nem mentesek a letiltás alól. A letiltás mértéke törvényben szabályozott, nem lehet az egész jövedelmet letiltatni.

A letiltás azért jó a végrehajtást kérőnek (pl. banknak), mert így biztosan megkapja a havi összeget, ellentétben az adós önkéntes részletfizetésével, ami jóval bizonytalanabb. Ha mód van letiltásra, akkor az is szempont, hogy mekkora lenne a letiltás összege, és mennyit fizetne önként az adós.

A letiltást „megúszni” csak úgy lehet, ha megszűnik a munkaviszony, vagy az egyéb járandóság. A másik mód az, ha a munkáltató nem fizet, de ez törvényellenes és a végrehajtó ilyenkor eljárást indíthat ellene.

 

Miből és mennyit lehet letiltani?

A letiltás mindig a nettó összegből történik, tehát abból, amit az adós kézhez kapna. Általános szabály, hogy ennek az összegnek legfeljebb 33%-át, de kivételesen 50%-át lehet letiltani. Mindezek mellett az adós részére meg kell hagyni a mindenkori öregségi minimális nyugdíj összegét. Viszont a havonta kifizetett jövedelemnek az a része, amely a mindenkori öregségi minimális nyugdíj ötszörösét meghaladja, korlátozás nélkül letiltható.

Előfordulhat, hogy valakinek több letiltása érkezik, akkor a sorrend számít. Ha a letiltások összege meghaladja a levonható összeg nagyságát, akkor időben sorbaállítják a követeléseket, és ha az egyik letelik, akkor kezdik a fennmaradót vonni.

Letiltás, levonás munkabérből

50%-os mértékig le lehet vonni a munkabérből, ha több letiltás érkezik. A szokásos munkabér mellett ide sorolandók azok a munkából eredő díjazások, juttatások, amelyet valaki rendszeresen, időszakonként kap. (pl.közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, munkabér jellegű ösztöndíj, tudományos ösztöndíj, stb.) Tartásdíj is levonható 50%-ig.

Letiltás, levonás nyugdíjból

Nagyon hasonló a munkabér letiltáshoz, az 50 %-os szabály itt is él. Nyugdíjnak tekintendő az öregségi nyugdíjon kívül a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóságok és életjáradékok.

Letiltás, levonás egészségbiztosítási ellátásból

Ide tartozik a táppénz, baleseti járadék, gyermekgondozási díj, terhességi segélyek. És jogalap nélküli ellátás. Tehát ebből hitelkövetelést nem lehet levonni! A levonás is csak 33 %-ig terjedhet. (Ezért nem fogadják el a bankok fedezetnek ezeket az ellátási formákat.)

Letiltás, levonás gyermekekkel kapcsolatos juttatásokból

Ilyen pl. a családi pótlék. Maximum 33 %-ot lehet levonni, de csak a jogalap nélkül felvett támogatás fejében. Szintén nem lehet vele hitelhez jutni, mert hitelkövetelésre nem lehet belőle levonni.

Vannak olyan jövedelmek, melyek mentesek a letiltás alól, pl. átmeneti segély, anyasági támogatás, rokkantsági járadék, ösztöndíj, tartásdíj.

A letiltott összegből a végrehajtó jutalékot kap, tehát nem megy minden a tartozásba! A letiltás addig tart, míg a végrehajtást kérő jelzi, hogy megtérült a követelése, vagy a letiltási iratban szereplő összeg kifizetésre került.

Ingyenes útmutató a jövedelem letiltásról: Katt ide!

forrás: penzugyiutravalo.hu