Szent László és a Határőrség:
Árpád házi Szent László király uralkodása idején (1077-1095) alakult ki a gyepűrendszer.
Rendeltetése az ország határának védelme volt. Ez egy több kilométer széles sávot foglalt magába, mely az ország körül húzódott. Területére határvédelemmel megbízott fegyveres csapatokat telepítettek, melyeknek feladatuk az volt, hogy felvegyék a harcot az országba betörő ellenséges hadakkal, feltartóztassák őket, s ezalatt értesítsék az ország belsejében lévő haderőt. Ezt az egyik szerepét a Határőrség egészen a 2007. December 31-ei megszüntetéséig meg is őrizte. A határőrizetre szolgáló gyepűrendszer területén építették fel később a végvárakat, végvári rendszert, melyek helyenként olyan sűrűn épültek, hogy egyik vártól a másikig könnyen el lehetett látni.
Rendeltetésük a határon élő végvári katonák (határőrök) lakhelyéül szolgált, valamint, az országba betörő ellenséges hadak elleni védelem volt. Magyarország végvári rendszerét egész Európában egyedülállónak tartották, más országok nem igazán rendelkeztek ilyen kiépített határőrizettel. A történelem során több ízben is a magyar végvári vitézek verték vissza a Balkán felől érkező, egész Európát fenyegető ellenséges haderőket. Ennek köszönhetően kapta Magyarország az „Európa kapuja” elnevezést.
A végvári katonák válogatott, hazaszerető vitézek soraiból kerültek ki. Sokszor fontos volt az elszántság, önfeláldozás, hiszen a több, hónapokon át tartó várostromok során nagy pszichikai megpróbáltatásoknak voltak kitéve. Ez a tisztség évszázadokon át, apáról fiúra szállt. A középkor és az újkor (reneszánsz) idején felélénkülő országok közti kereskedelem, magával hozta a kereskedők számára kiállított menetlevelek szükségességét. Ezeket a menetleveleket rendszerint a határokon ellenőrizték. Így ez a feladat is a végvári katonák, vitézek feladata volt. Később ezt felváltotta a személyi útlevelek ellenőrzése. Az 1848-as szabadságharc, valamint az első és második világháború idején a harcokban sokszor vettek részt a határvadász századok. A második világháború után a beköszöntött békés időszaknak köszönhetően, a Határőrség feladata a határok átlépésekor történő útlevél ellenőrzésre koncentrálódott. Feladatuk a hamis úti okmányok kiszűrése, melyekkel legtöbbször nemzetközileg is körözött bűnözők próbálnak országhatárokon át menekülni, az igazságszolgáltatás elől.
A Magyar Határőrség 2007 December 31-ig önálló fegyveres testület volt. A Schengen csatlakozásunknak köszönhetően ekkor megszűnt, majd 2008 Január 1-től beolvadt a rendőrség kötelékeibe. Napjainkban is végzik határellenőrző munkájukat, a korábbi, határőrség tagjaiból felállított Határrendészeti Osztályok kötelékein belül. Munkájuk a mai napig is harc, de már nem az ellenséges haderőkkel szemben, hanem azokkal a személyekkel, bűnszervezetekkel szemben, akik illegálisan-hamis papírokkal próbálnak bejutni országunkba, s így megpróbálják veszélyeztetni társadalmunk közbiztonságát. A határőrök védőszentje Szent László király, kinek születése napján ünnepeljük a Határőrség napját is.
Erről a jeles napról bővebben:
1992-től Szent László napján, június 27-én ünneplik Magyarországon a Határőrség napját, hiszen a korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése I. László király nevéhez fűződik.
I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 – 1095). Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt.
I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő (II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem lánya) második fia volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska, későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség.
Aki a megemlékezésekkel, rendezvényekkel kapcsolatban érdeklődik, képeket és videókat tekinthet meg az alábbi linkeken keresztül:
www.rve.hu valamint, www.kobanya.hu