Az első Orbán-kormány idején megnyomták a rendőrök fizetését, utána azonban elfeledkeztek a testületnél dolgozókról. A szocialista kormányzás idején volt az utolsó, 2-3 százalékos béremelés, azt követően viszont a folyamatosan emelkedő garantált bérminimum miatt egyre több hivatásos szorult támogatásra, 2013-ban már az állomány tíz százaléka tartozott ide. Idén január elsejétől 24 ezer forint bérkiegészítés jár a tiszthelyetteseknek. Ettől az átfogó kép nem lett sokkal rózsásabb: miközben az egyik kézzel adnak, a másikkal elvesznek a rendőröktől.

„Nemrég kétbőröndnyi étellel tért vissza Budapestre az egyik pályakezdő kollégám a szüleitől, miután a fizetéséből 60 ezer forint azonnal ugrott a rendőrszálló költségeire, és a megmaradt 30 ezer forintjából csak így tud kijönni” – mesélte egy fővárosi egyenruhás a hvg.hu-nak, aki már másfél évtizede dolgozik rendőrként. A törzsőrmestert, akit nevezzük Lászlónak, azért kerestük meg, mert az idén március 17-én megtartott Rendőrségi Érdekegyeztető Tanácson kiderült, hogy a létminimum környékén kereső rendőrök száma egy év alatt a másfélszeresére nőtt.

Bérkiegészítés az állomány harmadának

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egy szakszervezeti kérdésre közölte azt, hogy míg 2013-ban az állomány tíz százaléka, mintegy négyezer ember részesült a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet alapján kötelező béremelésben, addig 2014. január 1-jétől ez 7140 egyenruhásnak jár. A rendőrség gazdasági főigazgatója az ülés jegyzőkönyve szerint beszámolt arról is, hogy az állomány egyharmadának, vagyis 14 ezer embernek az illetményét kell kiegészíteni ahhoz, hogy az adó- és járulékváltozások miatt ne szenvedjenek keresetcsökkenést.

Rendőr munkában

Fotó: MTI / Mihádák Zoltán

Az egyik érdekvédelmi szervezetet, a Független Rendőr Szakszervezetet a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője arról tájékoztatta, hogy 135 embernek a fizetését kellett kiegészíteni – átlagosan négyezer forinttal –, hogy a garantált bérminimum összegét, 118 ezer forintot megkapjanak. Ismert, a tiszthelyettesek bérkompenzációját idén emelték bruttó 14 ezer forintról 24 ezerre, miután fizetésük nem érte el a szakmunkás minimálbért. Az ORFK a hvg.hu megkeresésére közölte, a garantált bérminimum emelése alapvetően a pályakezdő, próbaidős rendőröket érintette, akik egy év után a megfelelő beosztásba besorolva már megemelt illetménnyel számolhattak.

Hét éve nem volt átfogó bérfejlesztés

A fővárosban dolgozó törzsőrmester elmondta, hét éve nem emelkedtek a bérek, ő egyébként 2005-ben vitt haza 90 ezer-100 ezer forint körül. „Az eltelt évek alatt nagyjából 60 ezer forinttal nőtt a fizetésem, köszönhetően a rendfokozatbeli előlépéseknek, valamint a kapott pótlékoknak, így a bruttó 25 ezer forintos bűnügyi ‘pénznek’ és az bruttó ötezer forintos gépjármű-vezetői kiegészítésnek.” A 40 éves férfi jelenleg a szüleinél él, ezért valamivel könnyebben boldogul, mintha önálló háztartást kellene vinnie.

„Elvált vagyok, a gyerekem után fizetek a volt nejemnek. Már van egy új barátnőm, aki vidéki, neki szintén van egy csemetéje, ha meglátogatom őket, az is jelentős kiadást jelent a számomra. Ezeken a találkákon egyébként jó, ha hébe-hóba el tudom vinni Évit a moziba, az meg hogy étteremben kajáljunk, szóba sem jöhet.” László nem titkolta: a gyerektartás és a személyi hitele miatt nem tud megtakarítani egy forintot sem, a fizetését minden hónapban feléli. Színházra vagy koncertre nem telik, de könyvet és cigit még vesz magának. A kirándulás nála egyébként túrázást jelent leginkább, mert szállodában lakni, netán wellnessezni, már meghaladná a költségvetése kereteit.

„A kezdő járőrök kilencvenezer-száztízezer forint körül keresnek, ha a százhúszat eléri a fizetésük, akkor abban már a túlórák is benne vannak.” László hozzátette: a szakmának nincs presztízse, a fővárosi rendőrök nagy része vidékről jár be, vagy ha másképpen nem tudja megoldani, rendőrségi szállóra kényszerül. Ez havi 30-40 ezer forint, és nem nyújt megfelelő lakhatási feltételeket, mert például egy négyágyas szobában lakók valószínűleg nem egy rendőrkapitányságon és egy műszakban dolgoznak. Így pedig nehéz pihenni vagy aludni, hiszen a másik ember közben munkába készülődik, vagy épp a szolgálat után „tér haza”.

A TEK-esek külön tészta

A járőrök, kezdő rendőrök irigykedve nézhetik a Készenléti Rendőrségnél (KR) dolgozó kollégáikat, akik, mint tavaly megírtuk, igazán jó helyzetben vannak, mert a pluszfeladataik révén akad köztük olyan törzsőrmester, aki az alapbér csaknem háromszorosát, mintegy 450 ezer forintot visz haza hónapról hónapra. A KR-nél 24 óra szolgálat, 72 óra pihenő rendszerben dolgoznak, így forrásaink szerint a háromnapnyi pihenőidőben könnyen összejön akár évi több száz túlóra is, ami után van, aki egymillió forintnál is magasabb összeget kapott.

Fotó: MTI / Beliczay László

A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársainak is ismerten jó a bérük. A szervezetnél a legmagasabb bruttó bér 966 ezer 250, a legalacsonyabb 200 ezer, az átlagos bruttó bér pedig 450 ezer 900 forint havonta. Természetesen ehhez még hozzájönnek a különböző pótlékok, a cafetéria, valamint a túlórák ellentételezése, amely – mint nemrég megírta a hvg.hu – 2013-ban 626 millió forintot tett ki.

A nem túl rózsás anyagiak mellett rosszul esik a kritika

„Azt, hogy a kis rendőri fizetésből nehéz boldogulni, csak tetézi a főnökök részéről rendszeres csesztetés” – jegyezte meg László. Hozzátette: azok a fiatalok, akik mindezt megtapasztalják, nem maradnak néhány évnél tovább a testületben, hanem inkább továbbállnak. „Aki tud, külföldön vállal munkát, leginkább a nyugat-magyarországi kapitányságokról leszereltek hagyják el az országot.”

A rendőrség fluktuációs adatai
A korai pályaelhagyással kapcsolatban tavaly ősszel az ORFK részéről a hvg.hu-val azt közölték, hogy a rendőrség hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében kiemelt szerepet kap a humánstratégia, amelynek feladata a megfelelő munkaerő biztosítása. „A rendőrség fluktuációjával kapcsolatban megállapítható, hogy a 2010. és 2011. évek – jellemzően a 25 évvel nyugállományba vonulással összefüggésben – magas távozási mutatója megváltozott, 2012-ben 25,2 százalékkal, majd 2013-ban további 19,7 százalékkal mérséklődött” – közölték szerkesztőségünkkel.

Egy másik rendőr, aki középvezetői szintig jutott, szintén a neve elhallgatását kérve arról számolt be, hogy amikor ő 1996-ban bekerült a rendőrséghez, arra számíthatott, hogy ha jól dolgozik, akkor szépen lépked előre a beosztásokban: kerületi kapitányságról központi szervhez vagy megyei rendőr-főkapitánysághoz kerül, majd onnan országos magasságokba jutva, akár vezetői posztokra is lehet esélye.

„Nemrég hallottam, hogy egy kerületi kapitányságon dolgozó, többgyerekes kollégám fizetésének már majdnem 80 százalékát vonják elmaradt áram- és gázszámla miatt, holott elvileg a bérből 50 százalékánál többet nem vehetnének le. Ha a munkatársai nem segítenék az ismerősömet, akkor nem tudni, mi lenne a családjával.” Hozzátette: a testületen belül a 100-110 ezer forintot kereső tiszthelyettesek vannak rossz anyagi helyzetben, a tisztek azért megéldegélnek.

A rendőr negatívumként hozta fel, hogy a testületben nem becsülik meg az embereket, könnyen megválnak tőlük, a szürkeállományt sem értékelik. „Egy 50-51 éves járőr, 25-30 év munkával a háta mögött egészségügyi probléma miatt hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált. Felajánlották neki, hogy közalkalmazottként a cégnél maradhat, igaz a fizuja visszaesett a kétharmadára vagy kevesebbre, de nem volt választása, mivel a nyugdíjig még jó pár éve van. Ez a megbecsülés, amivel jelenleg számolhatnak a rendőrök, nagyon kiábrándít és elkeserít.”

Megjegyezte, „az elmaradott imperialista Nyugaton” az ilyen kollégák, kiképzők, oktatók, tanácsadók lehetnek, és nem csökken a fizetésük. Így tudják, ha baj van, akkor is megóvja őket a testület, „mert ami a fejükben van, az minden pénzt megér. Nálunk erre nem tartanak igényt a vezetők”.

Adnak, de közben el is vesznek?

Miközben a miniszterelnök a tiszthelyetteseknek jövedelemkiegészítést adott (havi nettó néhány ezer forintot, teljesítményhez kötötten), addig más területen visszafogják a költekezést, s ez épp a fizetéseket érinti – írta egy olvasó a hvg.hu-nak, aki a levele tartalma alapján csak a testületet belülről jól ismerő ember lehetett.

„A rendőrségen – most, amikor az ország egyre jobban teljesít – épp arra kényszerülnek, hogy a dolgozók egy részének elvegyék a gépjármű-vezetői pótlékát” – írta az állását féltő és ezért szintén anonimitásba burkolózó levélíró, aki szerint ez csak is a pénzről szól, és nem arról, hogy optimalizálni akarják a szolgálatvezénylést. Az elképzelés szerint elég, ha a nyomozó- vagy járőrpárosból az egyik vezethet gépkocsit. Azzal viszont nem számolnak, hogy mi lesz, ha ez az ember megbetegszik vagy szabadságra megy, akkor a társa miként végzi a munkáját.

Az Országos Rendőr-főkapitányság hvg.hu-nak adott válasza szerint arról van szó, hogy felülvizsgálják a pótlékra való jogosultságot, és azokat egy központilag meghatározott keretszámhoz igazították. Ez pedig nem jelenti azt, hogy átalakították volna a járőrök és nyomozók bevett javadalmazási rendszerét, és „nem szüntették meg kategorikusan az egyes állományi körök gépjármű-vezetői pótlékát”. A rendelkezés egyébként nem veszélyezteti a szakmai munka ellátását – tették hozzá.

A továbbdolgozók is vesztenek

Szintén elesnek az eddigi havi 50 ezer forintos támogatástól azok a rendőrök, akik egy 2009-es kormányrendelet alapján vállalták, hogy bár megvan nekik a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz elegendő 25 év, mégis további öt évig a testületnél maradnak. Összesen 3198-an döntöttek úgy, hogy nem mennek nyugdíjba, derült ki az ORFK által szerkesztőségünknek megadott adatokból. Emellett 2014. május 1-jétől 1 436 ember jogosultsága szűnik meg a támogatásra, illetve az év végéig még 246 rendőr búcsúzhat el a havi 50 ezer forinttól.

Jobb fizetésű rendőr jobban ellenáll a kísértésnek?

Az alacsony fizetések és hogy valamiből el kell tartani a családot, több rendőr és egykor nyomozó szerint hozzájárul ahhoz, hogy vannak a testületben olyanok, akik már néhány ezer forintért korrumpálódnak. A hvg.hu-nak nyilatkozók a háttérbeszélgetésekben hangsúlyozták, senkit nem akarnak mentegetni, mert aki megbotlik, az többé nem szabad, hogy a testület tagja maradjon. Így elítélték azt a tíz gyulai határrendészt is, akiket április 18-án helyeztek előzetes letartóztatásba, miután 5 euró vagy 10 román lej értékben kólát, kávét, csokoládét kértek a kamionosoktól Magyarországra való beléptetésük fejében. Mindenesetre szerintük ez a példa is jól jelzi, sokszor milyen kis összegekről van szó, amivel szemben csak a magasabb fizetéssel együtt járó anyagi biztonság teheti ellenállóbbá a testületet.

Nem osztotta ezt a véleményt Krémer Ferenc szociológus, a rendőrségi korrupció egyik kutatója, aki szerint a megvesztegethetőség nem a fizetés mértékétől függ. Ugyanakkor azt is hibaként rótta fel, hogy Magyarországon a rendészeti vezetők azt hiszik, a korrupciót az ellenőrzések növelésével lehet visszaszorítani. „Úgy vélik, hogy a megfélemlített alkalmazott vagy rendőr nem fog korrumpálódni. Ez ostobaság” – vélte. Krémer Ferenc szerint fenyegetettség hatására a korrupció nem csökken érdemben, csak annak módja alakul át. „Ez az úgy nevezett ostrom mentalitás, ami azt jelenti, hogy minél inkább fenyegetnek valakiket, annál inkább összezárnak és még azokat is megvédik, akikkel nem értenek egyet.”

forrás: HVG.hu