Olvasom az indexen, hogy Wáberer miniszterelnöki meghízott lett és egyből meg is mondta, hogy mi kéne az országnak. Több sofőr, az lenne jó a hazának!
Wáberer szerint a gond az, hogy a nyugati cégek elcsábítják a kelet-európai sofőröket, Magyarországon ezért úgy 6500 ember hiányzik a szakmából, vagyis „egy láthatatlan Mercedes- vagy BMW-gyár munkahelyei maradnak betöltetlenül”. A megoldás a megbízott szerint az, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium által frissen átvett szakképzési rendszerben képeznek majd sofőröket, és ehhez hozzárendelik a szükséges erőforrásokat. Wáberernek az a terve, hogy erről már ősszel tárgyaljon is a parlament.
Tehát a nagytőkés Wáberer immáron mint a magyar állam (innen, zárójelből csókoltatom azokat, akik időnként erős államról delirálnak, mintha az önmagában megoldás lenne a bármire is) föltűri az inge ujját, a tenyerébe pök és munkához lát, sofőrt képeztet a közzel. Nézzük meg, hogy miként is néz ki ez a konstrukció a munkás és az ország szemszögéből.
Mit látunk? Azt, hogy végre egy pici rés keletkezett a falon, zavar az erőben, vagy mi, és egy rövid időre a sofőr is jól járna, tudjátok az az entitás, aki szabadidejében néha ember, olyan ember, aki egyetlen értékét viszi ki a piacra, a munkaerejét. A struktúrák úgy vannak alakítva, hogy a munkás érdekérvényesítő képessége szinte nincs is, vagy csak roppant korlátozott. Ebben a struktúrában időnként átmeneti zavar keletkezik, ez történt most is: a sofőrnek véletlenül megnőtt időlegesen az érdekérvényesítő képessége, hiszen lett választása, el tud menni oda is dolgozni, ahol sokkal magasabb bért kap. Sofőr munkavállalóból értelemszerűen csak egy adott mennyiség van az országban, így ha az oly annyira istenített verseny miatt egyes kapitalista szereplők rosszabbul járnának mit csinálnak?
Nem ám a szabadpiaci verseny szentségéhez térnek vissza, a be nem avatkozó állam meséjéhez, egy frászt!
Wáberer főkapitalista egyenesen állami mezt ölt, és állami, közösségi forrásokkal igyekszik elérni azt, hogy a sofőr munkavállalókból újfent túlkínálat lehessen, mert neki az az érdeke, hogy diktálhasson: Jóskám, ez van, vagy elfogadod, vagy tízen várnak a helyedre! Ezért kell a 6500 közpénzből kiképzett sofőr, mert ez Wáberer tőkéjének jó, nem kell versenyeznie, kisegíti őt az állam, ezúttal erre ő a személyében is garancia.
A munkavállalónak nem jó, mert ezzel csökken az érdekérvényesítő képessége, aka: ha támogatja ezt az elképzelést saját magával baszik ki.
Az országnak pedig szelektíven jó. Wáberernek, a tőkének egyértelműen jó. Akik közel állnak ezekhez azoknak is jó, de sajnos ez a részhalmaz alig teszi ki a teljes halmaz, azaz Magyarország polgárai halmazának a tíz százalékát. Tehát igen, lehet ezt támogatni, de nem árt tudni, hogy a támogatásunkkal a tőkét, az elitet támogatjuk és az ország 90%-ával kibaszunk. Ugyanis ők is fizetik a költségeket, de ők nem részesülnek a haszonból. Így viszont a hülyének is megéri, nem?
http://fuvarlevel.hu/mi-van-a-waberer-csomagban/
Mi van a Wáberer-csomagban?
2015-08-10
A miniszterelnöki megbízottként is szereplő Wáberer György elfogadtatta a fuvarozók támogatásának tervét a kormányfővel. A megjelent kormányhatározat többségében őszig ad időt a minisztereknek a részletek kidolgozására. Wáberer terve szerint a magyar fuvarozókat támogatni kell, a külföldieket viszont jobban büntetni, hogy a tőlük beszedett bírságból lehessen kifizetni a hazai vállalkozások támogatását.
A miniszterelnök 16 pontba foglalva 25 különböző intézkedést fogadott el, ezeknek többnyire ősszel kell megvalósulniuk. A részleteket a kormánytagoknak kell kidolgozniuk, a javaslatok benyújtásának a határideje szeptember vége, október vége, néhány esetben jövő év január. Nézzük a legfontosabb intézkedéseket!
Fokozni kell a külföldi fuvarozók ellenőrzését és emelni a bírságtételeket. Elsősorban az engedély nélküli fuvarozást kell visszaszorítani, ennek érdekében a jogosultságokat kell alaposabban megvizsgálni. Ehhez személyzet, technika és pénz kell, aminek a fedezetét a magasabb bírságoknak kell majd biztosítaniuk. A határidő október vége.
Helyszíni bírságolás külföldieknek. Ehhez a közigazgatási eljárások szabályait kell módosítani. Lehetővé kell tenni, hogy rövidebbek legyenek a külföldiekkel szembeni eljárások, s hatékonyabban be tudják tőlük szedni a bírságpénzeket.
Sofőrhiány felszámolása. Ez már részben el is indult. A program fő eleme a C, D, E kategóriás jogosítványok és a GKI vizsga állami finanszírozása. Újdonsága a határozatnak, hogy az autóbusz-vezetői jogosítvány állami támogatásáról eddig nem volt szó, a D kategória csak a mostani határozatban tűnik fel elsőként. A határidő szeptember 30., tehát addig el kell indulnia a programnak. (Egyelőre csak jelentkezni lehet, de a jelentkezők sem kaptak még semmilyen visszajelzést sem.)
Korhatár leszállítása. Ez egyelőre csak egy óvatos terv: meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy vissza lehetne-e állítani a 18 éves korhatárt az árufuvarozóknál (2013 óta a teljes értékű C kategóriánál 21 év az alsó korhatár).
Költségtérítés összegének növelése. A konkrét összeget nem tudni, a javaslat csak azt tartalmazza, hogy emelni kell a kiküldetési költségtérítés összegét (ma napi 15 vagy 40 euró a felső határ). A nemzetgazdasági miniszter erre szeptember végéig kapott határidőt.
Felesleges vizsgák törlése. Egyelőre ennek is csak vizsgálni fogják a lehetőségét. A cél az, hogy egyszerűsítsék a képzési rendszert, és töröljék el a felesleges vizsgákat. Erre több időt kap a fejlesztési miniszter, jövő év január 31.-ig kell a terveket bemutatnia.
Sofőrimport. Úgy tűnik, a sofőrök állami képzése sem lesz elég a hiány fedezésére. A terv egyik pontja az EU-tagállamokból érkező munkavállalók foglalkoztatási feltételeinek az egyszerűsítése. Ez még könnyebbé teszi például a román sofőrök foglalkoztatását (mivel nem valószínű, hogy a régi uniós tagállamokból érkeznének hozzánk munkavállalók, az intézkedés így a román, bolgár, horvát gépkocsivezetők előtt nyitja az utat).
Még egy képzési javaslat, új szakmák bevezetése: a közúti szállítmányozói és a fuvarszervezői tevékenység végzésének a feltételeit kell a nemzeti fejlesztési miniszternek év végig kidolgoznia.
Piacvédelmi intézkedések. Ez a javaslat egyik leghomályosabb pontja. A külügyminiszter kapta a feladatot, hogy az uniós intézmények és tagállamok előtt képviselje határozottabban a magyar álláspontot. Valószínű, hogy a német minimálbérhez hasonló intézkedésekkel szembeni határozott állami fellépés a cél.
Ide tartozik e pont második fele is: a nemzetgazdasági miniszternek annak a lehetőségét kell megvizsgálnia, hogy azadómentesen elszámolható költségeket (pl. napidíjat) hogyan lehet beszámítani a más országok által elvárt minimálbér összegébe. Ennek megfelelően kell a magyar adóügyi szabályokat átalakítani október végéig.
Forgalomba helyezés műszaki vizsga nélkül. Ez egy jelentős könnyítés lesz, mely az újonnan forgalomba helyezett haszongépjárművekre vonatkozik majd. A javaslat másik fele, hogy ismerjék el a más EU-tagállamban szerzett érvényes műszaki vizsgát is, ha külföldről szerzik be használtan a teherautót.
Még egy javaslat a teherautókkal kapcsolatban: egyszerűsíteni kívánják a kötelező felszerelések listáját, hogy az legyen összhangban a más országokban érvényes előírásokkal.
Töröljék el az átírási illetéket. A járműpark korszerűsítésének érdekében született ez a javaslat. Ha megvalósul, akkor év végéig meg kell szüntetni az illetékfizetést teherautó vásárlása esetén.
Csökken a gépjárműadó. Év végig felül kell vizsgálni az adó jelenlegi mértékét és azt az Unió által megszabott legalacsonyabb szintre kell csökkenteni.
Növelni kell a kamionparkolók számát, fejleszteni a meglévők felszereltségét. Erre egyelőre intézkedési tervet kell készíteni jövő év nyaráig.
Eltörlik a felesleges munkajogi intézkedéseket. Ez is még csak ígéret: a terv szerint meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg kötelező munkajogi intézkedések közül melyek azok, melyek nem nagyon tarthatók be a fuvarozók számára. Ezeket meg kell szüntetni ebben az ágazatban.
Változik a KRESZ. A közlekedési szabályok módosításának két célja lesz. Az egyik, hogy a szabálysértő külföldi sofőröket is hatékonyan meg lehessen bírságolni, ugyanúgy, mint a belföldieket. A másik, hogy az autóbuszok emelt sebességű közlekedésére adott engedélyt ne a busz életkora, hanem műszaki állapota alapján adják ki.Ha egy busz külföldön megkapja az engedélyt az emelt sebességű közlekedésre, akkor azt a magyar szabályok is ismerjék el.
Még egy buszos intézkedés: növelni kell a turistabuszok utascseréjéhez a parkolók, megállók számát. Az ilyen megállók létesítéséhez egy pénzügyi támogatási rendszert (valószínűleg pályázatot) kell kidolgozni jövő nyárig.
Kitér a javaslat a személyszállítási piac 2017-es megnyitására is. Egyelőre intézkedés nincs ezen a területen, mindössze azt határozták el, hogy ki kell dolgozni a piacnyitással kapcsolatos kormányzati koncepciót, a pályáztatás feltételeit.
Nemzetközi kapcsolatok. Ez a döntés érinti legkevésbé a hazai fuvarozókat. A lényege, hogy a Kínába vezető kereskedelmi útvonal mentén fekvő országokkal kell közlekedési egyezményeket kötni, hogy a kereskedelmet fejleszteni lehessen. Fontosabb, a magyarokat is jobban érintő döntés, hogy Törökországgal is kölcsönös áfa-visszatérítési megállapodást akarnak kötni. Ez könnyítené a török-magyar kereskedelmet.
Útdíjrendszer felülvizsgálata. A legfontosabb konkrét szándék ezen a területen, hogy több fuvarozó számára tegyék lehetővé az útdíj utólagos megfizetését. Ehhez külső garanciavállaló szervezeteket kell bevonni. A határidő jövő év március vége.
Végül az utolsó javaslat egy városi logisztikai koncepció kidolgozása. Ennek az a célja, hogy csökkenjen a fuvarozás okozta környezetterhelés. A javaslat feltehetően a budapesti behajtásokat is érinteni fogja, de egyelőre csak a koncepciót kell elkészíteni jövő tavaszig.
Mi fog a tervekből megvalósulni?
A kormányhatározatot – és születése körülményeit – látva egyik szemünk nevet, de a másik kevésbé örül a leírtaknak. Először is: egy kormányhatározat még semmire sem kötelez. Az intézkedéscsomagban ekkor még túl sok a dolgok megvizsgálására, koncepciók kidolgozására vonatkozó utasítás. Egy kormányhatározat nem tartalmaz döntéseket, ezek csak ígéretek arra, hogy foglalkozni fognak a témával.
Ha egy kormányhatározat néhány jó döntést tartalmaz, akkor az ember talán mer abban reménykedni, hogy az meg is fog valósulni. De ez a 25 intézkedés most olyan, mintha eljött volna a fuvarozók karácsonya. Megbüntetjük a külföldieket, támogatjuk a hazaiakat, eltöröljük a felesleges papírmunkát, egyszerűsítünk, kedvezőbbé teszünk, olcsóbbá teszünk. Annyira kedvező minden, amit már nehéz elhinni.
Nehéz elhinni mindezt azért is, mert túl gyorsan jelent túl nagy fordulatot a közlekedési politikában. Évtizedek óta a közlekedéspolitika fő elvei közé tartozik, hogy a közúti szállítással szemben a kevésbé szennyező szállítási módokat – vasutat, vízi szállítást – kell támogatni. Ehhez képest most születik egy javaslatcsomag, mely mintha minden mással szemben újra a közúti áruszállítást óhajtaná vonzóbbá tenni a többivel szemben. Egyszerűbb és olcsóbb legyen a képesítés megszerzése, olcsóbb a járművek beszerzése, üzembe helyezése.
Az sem lehetetlen, csak furcsa, hogy mindezt ennyire gyorsan tető alá lehetett hozni. Olyan intézkedések születtek itt meg, melyeket a fuvarozók évek óta szerettek volna elérni. Wáberer Györgyöt egy hónapja nevezték ki miniszterelnöki megbízottnak, mikor ezek az intézkedések már elfogadásra készen a kormány előtt voltak.
Kinek lesz jó a Wábarer-csomag?
Nehéz attól is elvonatkoztatni, hogy kinek az érdekét is szolgálják a tervezett változások? Nem könnyű figyelmen kívül hagyni, hogy a Wáberer cég állítja üzembe a legnagyobb flottákat, így ők a legnagyobb nyertesei az új autók műszaki nélküli üzembe helyezésének, az átírási illeték eltörlésének. Ők foglalkoztatnak legnagyobb számban Romániából érkező gépkocsivezetőket, így ők a nyertesei a munkavállalás könnyítésének is. Wáberer alig egy hónapja jelezte egy interjúban, hogy a jövőben cégével szívesen részt vállalna a személyközlekedés átalakításában is – a mostani kormányhatározat pedig arra szólítja fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vele együttműködve dolgozza ki a személyszállítási piacnyitással kapcsolatos kormányzati koncepciót. Még az is előfordulhat, hogy az a Wáberer alakítja ki a pályáztatás feltételeit, aki maga is érdekelt lesz a személyszállítási pályázatokban.
Az intézkedés-csomag ugyanakkor nem ad megoldást a kisebb fuvarozók jelentős problémáira. A kisvállalkozók leginkább piacvédelmet vártak volna. Sokak szerint az építőipari és vagyonvédelmi kötelező rezsióradíjak mintájára a legnagyobb segítség a fuvardíjak kötelező legkisebb összegének a meghatározása lenne. Ehhez hasonlóról azonban nem esik szó az elfogadott javaslatok között.